Szerző: /Simma/ | 2009/06/28

Jégkorszak 3 (Ice Age 3) kritika

Míg Manny és Ellie egy minimamut érkezését várják, Sid, a lajhár a maga eszetlen módján alapít családot: elcsór néhány dínótojást; Diego viszont azon töri a fejét, nem vész-e ki belőle minden vadság, ha tovább marad barátai társaságában

.

A trilógiák harmadik része gyakran a katasztrófa, legalábbis súlyos csalódás szinonimája; ezúttal ez szerencsére nem igaz. Bár a Jégkorszakon is egyértelműen érezhetők a kifáradás jelei (ezért is dobták fel jó sok dinoszaurusszal), azért még a harmadik epizód is vállalhatóra sikeredett. Hőseink tehát az unalom elkerülése végett Az elveszett világ kalandoraiként a Jurassic Park 3. dinoszauruszaival randevúznak egy klasszikus „mentsük meg a barátunkat” kalandban (Sid ugyanis tojásokat, illetve azokból kikelő kis T-Rexeket szerzett, és anyuci nagyon dühös), amely a szokásosnál több akciójelenetet is kínál. Ezek a korrektül levezényelt szekvenciák kellőképpen látványosak és izgalmasak ahhoz, hogy elvigyék a hátukon a filmet; kár, hogy túl sok újdonsággal nem szolgálnak (kötélen a szakadék fölött, repülés őslények hátán, hócsúszda, mozgó sziklalemezek és így tovább). A harmadik dimenzió nem ront, különösebben nem is javít az összképen: szerencsére a rendezés ezúttal sem arra utazik, hogy tárgyakat nyomjanak a közönség képébe, inkább csak a méretek és mélységek, magasságok érzékeltetésére szolgál.

Az alibitörténeten felül, mint mindegyik epizódban, akad némi, a gyerekeknek szóló meséktől szokatlan, így dicséretes, bár felszínes családi dráma is, konkrétan Manny és Ellie famíliájában (ezúttal férfi és nő különbsége és a gyerekvárás, vajúdás a téma, hiszen legkésőbb a Harmadik Shrek óta tudjuk, hogy a harmadik részek szükségszerű tartozékai a csemeték). Ez ad súlyt a történéseknek, emiatt érdekel bennünket egyáltalán, hogy mi történik szereplőinkkel – kár, hogy a mamutok mellett a másik két régi jó ismerős gondjai kevésbé érdekesek (Diego problémája és annak megoldása a szokásosnál is felszínesebb). Szerencsére az új szereplő, a Buck nevezetű, enyhén zakkant menyét elviszi a prímet, akinek az élete ős-Ahab kapitányként a Nagy Fehér Szörnyeteggel való küzdelemről szól.

Ez is a gyerekek kedvence lesz.(Mondjuk ha társasággal mentek mindjárt más a helyzet, és akkor igencsak vicces lesz hirtelen az ügy)

7/10


Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: